Sziasztok!

Nos, itt létünk végére értünk. Elérkezett az utolsó nap, amit a gyakorlati helyünkön töltöttünk. Elbúcsúztunk a minket irányítóktól és a gyakorlati hely vezetőitől. Nos, mindenki rengeteg tapasztalatot szerzett, hiszen más országban másként megy minden. Szerintem ez a 3 hét gyakorlat sokat lendített az eddigi tudásunkon.

Reggel a szokásos időben mentem a rendelőbe. Mindenki nagyon kedves volt hozzám, de egyszer minden véget ér… Elbúcsúztunk egymástól, Ők sok sikert kívántak nekem a további tanulmányaimhoz. Kaptam egy kis ajándékot tőlük. Nagyon figyelmesek voltak. Nem csak a végén, hanem egész idő alatt.

Amint hazaértem én is, és mindenki, beszálltunk segíteni, előkészülni az esti vacsorához. Ez nem csak egy egyszerű vacsora volt. Különlegesnek számított, mert holland vendégeket vártunk. Igazi magyar specialitást: gulyáslevest készítettünk nekik. Ez után almás sütit ettünk. Minden nagyon finom volt. A hangulat is a tetőfokon járt. Mindenki fájó szívvel búcsúzott el holland szervezőinktől.

Vendégeink távozása után, mi is kieresztettük a gőzt. Kitáncolva a 4 hét fáradalmait. J

Elérkezett az utolsó előtti nap. A reggeli kelés elég nehézkesen ment a tegnapi búcsú buli után. Készülődés közben még sokan az utolsó simításokat végezték a prezentációkon, amelyeket ma adtunk elő a leeuwardeni Roc Friese Poort-ban. 11-re mentünk az iskolába, ahol már egy egész tanteremnyi diák és tanár várt minket és az előadásainkat. Izgalommal teli nyugtalanság járta végig kis csapatunkat a közönségünk láttán. Ám amint elkezdtük mesélni élményeinket, oldódott a légkör. 

Öt csoportra osztottuk be magunkat. Az első csapat az ápolók voltak ( Szimi, Noémi, Évi és Márti ). Őket követtük mi (Kriszti és én). Elmondtuk, hogy egy olyan iskolában kaptunk helyet, ahol megismerkedhettünk a montessori módszerrel. Kriszti beszélt magáról a módszerről, a névadóról ( Maria Montessori-ról ) és a diákok napirendjéről. Az én részem a montessori és a normál általános iskolák összehasonlítása és a három hetes tevékenységeinkről szólt. Utánunk a fogászati asszisztensek kerültek sorra ( Ági, Kitti, Eszti, Kati és Erika ). Annamari volt a negyedik előadónk, mint egyedüli gyógyszertári asszisztens. Végül, de nem utolsó sorban pedig gyógymasszőreink (Tóni és Magdi) kerültek sorra. Úgy vélem a prezentációink mind nagyon jól sikerültek, amiben később a közönségünk is megerősített. 

Délben nagyon jó hangulatban fogyasztottuk el az utolsó közös ebédünket kedves hollandjainkkal. Délutáni óráinkat vásárolgatással töltöttük. Jelenleg pedig lázban ég a Het Toppunt minden lakója a pakolástól, rendrakástól, bőröndök súlyainak méregetésétől. Nekem egyelőre felfoghatatlan, hogy mennyi minden történt ez alatt a négy hét alatt. Úgy érzem nem kevés időbe fog telni, mire feldolgozom ezt az életre szóló élményt, ami itt ért egy hónap alatt! Most pedig én is előveszem az ágyam alól a kis bőröndkémet, összepakolom petyerkámat, holnap pedig búcsút veszünk Hollandiától és már repülünk is haza.