Sneek, mentőállomás

Ma nagyon tevékeny napunk volt. Fogászati gyakorlóhelyet, mentőállomást, focisulit látogattunk.

Először Sneekben néztük meg az egyik fogászati asszisztensünk gyakorlóhelyét. Az orvos és az asszisztensek nagyon pozitív véleménnyel voltak tanulónkról. Dicsérték szorgalmát, lelkesedését, önállóságát. A rendelő valóban furcsa egy kicsit: 3 szék van, és egy orvos. Az orvos elkezdi a kezelést és az asszisztens fejezi be.

Tavaly már felfedeztük, hogy a sneeki mentőállomás a ROC Friese Poort mellett van. Most fel is kerestük. Szilvia tanárnő angoltudására támaszkodva bekopogtattunk a mentősökhöz. Nagyon kedvesen fogadtak, és egyikük szét is pakolt nekünk egy komplett mentőautót. Hordágy, táskák, gyógyszerek, eszközök lélegeztetéshez, infúzió.... stb. stb.... 30 képet sikerült csinálni, és közben azt is megtudtuk, hogyan lesz valakiből mentőápoló Hollandiában. Először ápolónak tanulnak, 4-5 évet dolgoznak kórházban, azután elvégeznek egy speciális képzést pl. kardiológia, azután következhet a 6 hónapos mentőápolóképzés. Ebből kifolyólag 20 éves mentőápolóval nem találkozhatunk Hollandiában. Egy mentőautón két ember van: az ápoló és a sofőr. Nők is lehetnek ápolók, találkoztunk is párral az állomáson.

Végül Leeuwardenbe mentünk, a fociiskolába, ahol két masszőr tanulónk dolgozik. A focisuliban hetente 4 napot edzenek a gyerekek és sérülések esetén bizony jól jön masszőreink tudása. A gyerekek láthatólag hamar megkedvelték tanulóinkat, és a csapat masszőre is nagyon jó véleménnyel van róluk.

Bölcsődei gyakorlat, s lassan már az utolsó napjainkat járjuk.. :(

A sok-sok kommunikáció a gondozónőkkel/óvonőkkel meghozta eredményét. Mint kiderült én egy privát óvodában voltam s vagyok, ahol a szülőknek keményen meg kell fizetni a gyerekeik ellátásáért, ami 400 euróra jön ki egy hónapra "per koponya" :) Dúrva. Otthon ez egy átlagfizetés vagy még annál is több. A héten egy újabb csoportba mentem, mert a legkisebb csoportban (, ahol 3hónapos korútól 1 éves korúak vannak) elég kevesen voltak és akik jelen voltak, azoknak a többsége éppen édes álmaikat aludták. Úgyhogy átmentem egy másik csoportba, ahol a héten most voltam először. Talán a legjobb csoportnak tűnik, mivel ők már lassan 4 évesek. Bánom hogy csak ma mentem ide először. Még épp hogy oviban vannak, s nem az iskolapadban. Tegnap fogócskáztunk, bújócskáztunk, labdáztunk, táncoltunk és elég jókat kacagtunk így együtt! :) Bevittem a fotógépemet, csináltunk is pár fényképet.

Nagyon tetszett nekik, hogy időzítettre állítottam a gépet, így aztán csináltunk még jóóópár képet, s ahogy villant a gép, mindenki elkezdett szaladni a fényképezőgéphez. Tünemények voltak! :) Előre érzem, hogy hiányozni fog ez a barátságos kis légkör.

Ebben az óvodában, amit egyébként "Kabaalstraat"-(jelentése "a zaj utcája")-nak neveznek, 4 csoport található. (Lotta, Madelief, Lawaai Papagaai, Stampertjes) A legtöbb időt a Lawaai Papagaai csoportban töltöttem, ahol főként 3-4 éves korú gyerekek voltak. Nagyon tetszett, hogy minden nap más foglalkozásban volt részük a gyerekeknek, valamint az, hogy fakultatív volt mindig a gyerekek tevékenysége. Éppen amihez kedvük van a kisgyerekeknek, azt csinálhatják. Például ma volt olyan, hogy pár gyereknek az udvaron volt kedve játszani, így kimentek és együtt játszottak, amíg mi bentről rájuk látva nyugodtan játszhattunk "sütős-főzőcskéset", míg egy kisebb csoport képeket vágdosott ollóval, majd azokat egy színes papírra ragasztottak. A gondozónők valóban csak úgy szolgálnak, mint "felügyelők", persze ez nem mindig igaz. Tetszik, hogy a gyerekek nagyon jól elvannak együtt, s nem szorulnak az óvonő segítségére, illetve az hogy különböző korcsoportonként vannak a gyerekek összerakva.

A kép készítése előtt építettünk néhány óriás gumilegóból lépcsőt, így kerültek a gyerekek erre a kis szekrényre. Funny volt nagyon, utána pedig találtunk egy katicabogarat a szőnyegen, hogy hogy került oda? Talán mikor az udvarról jöttek be valamikor a gyerekek, akkor jöhetett be velük. Ezzel a kis katicabogárral is jól eljátszottunk. Csak úgy nyüzsögtek körülöttem a gyerekek! :) Persze néha akadnak picit kínos helyzetek is, mikor beszélnek hozzám a gyerekek, én pedig sajnos nem értem meg őket, mert vagy hollandul vagy frízül beszélnek hozzám. Ettől függetlenül meg tudom értetni magam velük. Egy kisgyereknek például angoltanár az anyukája, így ha angolul kommunikáltam hozzá, mindent megértett. Egy másik kislánynak pedig németajkú anyukája van, szintén megértettük egymást. De volt olyan gyerek is, aki éppen Irakból érkezett néhány hónapja, így aztán elég csendes még szegénykém. Elvégre most raktározza a holland, illetve fríz nyelvjárást. Egyébként még mindig nagyon kedvesek az óvonők. Már messziről köszönnek, ha érkezem. Nem kicsit jól esik! :) No jól van, azt hiszem mára elég is lesz ennyi.

Mindenkinek csodás estét kívánok! :) Jahh...és nem akarok hazamenni! :D